Camion and Truck: 2000 km Mexikóban-4

Örültem a sok hozzászólásnak az előző irással kapcsolatban. Úgy látszik sokan nem jutnak hozzá a Camion Truck Magazin-hoz és nem olvasták a cikket Mexikóról. A ő kedvükért itt a második rész:

Előzőleg az utakról volt szó, most az autókról lesz, a kamionokról amiknek ezeken az utakon kell közlekedni és egyben maradni.

Annak ellenére, hogy pl. a Freightliner egy hatalmas gyárat üzemeltet Mexikóban ahol új kamionokat gyártanak nem sok új kocsit láttunk. Úgy tünik Mexico nagyon nagy piac Amerikának mert felvásárolják majdnem az összes használt kamiont. Nem csak megveszik de megbecsülik és nagyon jó állapotban tartják. Láttunk legalább 30 éves kamionokat amik jobban néztek ki mint új korukban. A dolog érdekessége, hogy a buszok viszont a legújabb, modern Volvok, Scaniák, Mercik, szinte minden márka jelen van. Nem láttam semmi nyomát ellenőrzésnek ( vezetési időre vagy müszakira gondolok ) de ez főleg a kisebb teherautókon látszik. Van viszont minden nagyobb város előtt vagy után katonai ellenőrző pont de ott főleg szökevényeket és drogot keresnek. Barátságos, de nagyon határozott az ellenőrzés, minden kamionba benéznek, olyant is láttunk amit leraktak. Akkora méretü a drogkereskedelem Mexikóban, hogy szinte ellenőrizhetetlen és állandó háborúban állnak egymással a különböző csoportok, az országon belül sőt a határon keresztül is biztosan hatalmas mennyiséget szállitanak kamionok amikor rövid időre átlépik a határt. Régi fájó pont az amerikai-mexikói kapcsolatban, hogy a mexikói kamionokat nem engedik fuvarozni Amerikában. Beléphetnek, de csak a határ közelében egy 20 mérföldes körzetben mozoghatnak. Ott nagy raktárházak épültek, ahol átrakják az árut amerikai kamionokba, a nagyobb cégek pótokat küldenek le Mexikóba és a határon csak átakasztanak. Az év első két hónapjában Californiában sem terem jóformán semmi, egész Amerikát Mexikó látja el friss zöldséggel és gyümölccsel, olyan kamionsor van a határon mint régen keleten. Mint emlitettem az amerikai határtól a félsziget déli csücskéig lemenni 2000 km, vasút nincs, mindent kamionok mozgatnak. Legnagyobb meglepetésemre láttam olyan szerelvényeket mint Kanadában, egy vontató két 53 lábas póttal, ezzel aztán nem egyszerü közlekedni ezeken a keskeny utakon. A városokból a kamionok ki vannak tiltva, nem csak a zaj miatt, hanem ezek a belvárosok akkor épültek amikor még mindenki lóháton járt, sok egyirányú keskeny utcán még egy vontató sem férne el. A fuvarozás ott is olyan mint mindenütt: éjjel nappal menni kéne, nagyon sok kamiont láttunk ( a kempingből ) menni késő éjszaka is. Aki nálunk panaszkodik, hogy nincs elég parkoló, annak körül kellene nézni errefelé. A benzinkútak mind egy állami nagyvállalat a Pemex kezében vannak és csak nagyon kevésnél lehet kamionnal megállni. Több mint 2000 km-t mentünk Mexikóban és csak egy benzinkutat láttunk ahol volt kamionparkoló. Sürün található viszont az út mellett kis „Restaurant”, még a legelhagytottab helyeken is, van amelyik látott szebb napokat, van amelyik most is jól néz ki. A sivatagban nem nehéz egy parkolót elegyengetni az út szélén, szinte mindegyik kis étteremnél meg lehet állni kamionnal. Minél több kamion áll egy „restaurant” körül annál biztosabb, hogy jó a konyha és a kiszolgálás, hiszen ezek híre szájról-szájra jár a kamionosok között. Amerikai mércével mérve a kamionosok keresete sokkal kevesebb de Mexikóban jól kereső szakmának számít, a kamionosok meg is becsülik a munkájukat és a kocsijukat. Sokan megkérdezték tőlünk: miért szeretünk oda menni? Mert egy nagyon nagy és gyönyörű ország több ezer éves történelemmel és műemlékekkel, mint a legtöbb szegény országban az emberek barátságosak, kedvesek, segitőkészek, ráadásul az idő is jó, mindez elérhető áron és egyetlen egyszer nem voltunk olyan helyzetben, hogy ne éreztük volna magunkat biztonságban. Mindig úgy köszönünk el: Viszontlátásra!