Ujra a kormány mögött.
A rendszeres olvasók tudják, hogy most jöttünk vissza szabadságról, keresztül Kanadán és Amerikán. A még régebbi olvasók azt is tudják, hogy a munkahelyemet ahol 9 évig müszaki diszpécserként dolgoztam eladták és az uj tulaj nem sok jóval kecsegtetett. Ezért is mentünk szabadságra, reméltük ezalatt elül a vihar. Rövidre fogva: az én cégem egy nagy szigeten volt, az uj tulajdonos a szárazföldön. A sziget egy zártabb piac, nehéz betörni ide, egyszerübb megvenni egy céget a már létező vevőkörrel és fuvarokkal együtt. Ezzel nincs is semmi baj de az uj cég teljes egészében 1 kocsis alvállalkozókkal (owner operator) dolgozik, várható volt, hogy nálunk is ebben az irányban mennek tovább a dolgok. A tulajdonos váltás előtt volt egy tájékoztató ahol az uj tulajdonos igy kezdte: nem kell aggódni minden marad a régiben. Utána két órát csak arról beszélt mit fognak másképp csinálni ??!! Szabadságom után hétfőn elkezdtem dolgozni, pár óra mulva hivott az uj tulaj és tett egy ajánlatot: vegyem meg az egyik autóját és legyek én is vállalkozó, ajánlott egy 5 éves Mack traktort fél millió km-rel 30 ezer kemény dollárért. Elrebegtem egy szép nagy köszönetet és egy nem-et, másnap reggel meg is kaptam az ilyenkor szokásos boritékot, az indoklás: nincs elég munka, igy holnap már be sem kell jönnöm. Nem ért teljesen váratlanul, de amikor az ember végre szembesül a rossz hirrel az olyan mint egy hideg zuhany, hogyan tovább? Fordult a kocka, eddig én vettem fel embereket éveken keresztül most én állok az asztal másik oldalán egy önéletrajzzal a kezemben és próbálom kitalálni milyen benyomást is tettem a személyzetisre. Munkát kell találnom, de igy 50 fölött már valahogy nem nagyon kapkodnak az ember után. Amikor itt egy sofőr munkát keres kell a biztositótól vinni egy igazolást arról, milyen közlekedési szabálysértései voltak az elmult 5 évben. Ezzel együtt kell egy jókinézetü önéletrajz, esetleges referenciák telefonszámokkal és kezdődhet a vadászat. Szerencsére a munkám révén nagyon sok embert ismerek a szakmában, gondoltam felhivok néhányat. Az első helyen rögtön közölték: semmilyen felvétel nincs. Közvetlen szomszédunk az ipartelepen egy hütőház kb 30 kocsival, gondoltam megkérdezem őket, ismerek mindenkit ott is. Először azt hitték viccelek, aztán az első kérdés: mikor tudsz kezdeni? Elment egy sofőrjük az olajmezőkre dolgozni, helyette keresnek valakit, menjek beszéljek a személyzetissel. Neki az első kérdése: te, komolyan ugy gondolod, hogy ujra kocsira ülsz? Igen, komolyan ugy gondoltam, kell a munka és ezt a szakmát ismerem, ebben van tapasztalatom és valamiből élni is kell. Azt mondja: igaz, hogy régóta ismerjük egymást de a próbautat én sem úszom meg, ez vállalati előirás. A próbaút után elmagyarázta mi lesz a munka, mit fizetnek érte és azt is, hogy 3 hónap próbaidő után kapok csak biztositást, teljes fizetést és más juttatásokat. Ez bevett szokás errefelé igy ezen nem is csodálkoztam és aláirtam a szerződést. Két nappal azután, hogy felmodtak az előző helyemen elkezdtem dolgozni, igazán szerencsésnek mondhatom magam, mert sokan hónapokig nem találnak munkát. Emlitettem, hogy egy szigeten lakunk, ide minden hajóval és kamionnal jön. Vancouverbe kell mennem minden nap, néhány helyen megrakni a kocsit hűtött áruval és vissza a szigetre. A hajó miatt ezek hosszú napok, igy már 4 nap alatt meg van az órám, ezért egy héten csak 4 napot dolgozhatok. A diszpécser még azt is megkérdezi, hogy egyben akarod e dolgozni a 4 napot vagy szeretnél egy szabadnapot hét közben? Őszintén meg kell mondanom, hogy ez a munka jóval kevesebb fejfájást okoz, mint az eddigi menedzsment, annak ellenére, hogy “vezető” beosztásban maradtam. <
Régi kocsim, amikor még Kaliforniába jártam.
Ilyen kocsival járok az új cégnél, 4 nap egy héten.
Hihetetlen, de több mint 7 hónapja vagyok az új munkahelyemen, bejöttek a számitásaim és tényleg jól érzem ott magam, ráadásul a pénz is jobb egy kicsit. Itt az a szokás, hogy az új munkaerőnek csak egy év után jár fizetett szabadság. Mivel a téli időszak itt is lassúbb egy kicsit elengedtek egy rövid szabira, egy hét fizetett-egy hét fizetetlen, irány délnek. Van egy ismerősöm, ha megkérdik hova megy azt szokta mondani: követem a motorháztetőt! Mi is ezt tesszük Március közepén, ez után a hosszú, ronda tél után addig megyünk délnek még a hőmérséklet nem lesz legalább 25 fok és többen beszélnek körülöttünk spanyolul mint angolul.
