Hova (el nem) jutottunk?

Még mindig folytatom azoknak a helyeknek a felsorolását ahová a magazinnak és most már több sajtóigazolványnak köszönhetően eljutottunk és ez valószinüleg igy marad még pár hétig. Egyszerü oka van ennek: ilyen helyeken készült a legtöbb kép és ilyen helyeken a legtöbb az egy négyzetméterre jutó króm mennyisége.
Las Vegas TRuck Show 1999


Ez a kép is ott készült, ezen a kiállitáson mutatták be először a Mack Vision változatát. Egy ilyen szerelvényt ki is próbálhattak a sajtó munkatársai, szóval elvittük egy próbaútra, nagyon kiváncsi voltam rá mert itt volt alkalmam vezetni egy Nagy Vasat automata váltóval. Nagy csalódás volt akkor, a maiakhoz képest kőkorszaki szerkezet volt, elképesztő fejlődésen ment át az automata váltó az azóta eltelt 11 év alatt, ettől függetlenül nem tudtam megkedvelni.


Az egy négyzetméterre jutó Air Brush-festmények képe is igen magas volt, ez egy magánvállalkozó (akkor teljesen uj) Freighlinere volt, harmadik helyezett lett a festmények kategóriában.


Portland, Oregon
Itt van Washington egyetlen magánkézben levő Truck Stop-ja a JUBITZ. Családi kézben van, a mai napig nem tartoznak egyetlen lánchoz sem és minden évben rendeznek egy nagy sikerü Truck Showt. Ott készült ez a kép egy Peterbilt-ről 2001-ben. Az ilyen kocsikra szokták mondani, hogy soha nem száll rá a légy mert seggre esik ugy csuszik a sok polirtól. Iszonyú sok munka van egy ilyen autó mögött aminek szó szerint minden porcikája ragyog.



Ezt a képet azoknak szántam--akik ugy mint--én minden Nagy Vasat imádnak. Ez a járgány a kétkereküek között igazi Nagy Vasnak számit, egyedi darab, egy motoros találkozón akadtunk rá Kanadában, az erőmű Honda benne.


Fotózunk és van amikor minden összejön. Ezzel a képpel kivánunk mindenkinek Kellemes Husvéti Ünnepeket! Kivánjuk, hogy tudjátok otthon tölteni a családdal!
Mi kempingezni megyünk valami csendes, nyugodt horgászhelyre, ha késik a blog annak az lesz az oka, hogy nincs Internet, van sok hal, van sok sör, vagy mind a három együtt.

Bünhődés.

Be is jött amit mondtam a mult héten, ezekért a régi képekért megköveznek, jobban jártam volna, ha maradok ennél: én nem hallottam, nem láttam, nem mondtam semmit. (te jó ég felismert valaki?)


Azt mondták én is tagja voltam a bandának, akkor megbocsátanak, ha felteszek egy képet magamról is hasonló állapotban. Sokan emlékeztek egy képre, állitólag több szemorvos sem tudta volna megállapitani merre nézek, de abban mindenki biztos volt, hogy a két szemem nem ugyanoda nézett. Vezeklés képpen itt a kép, ezzel ahogy igértem vége Passaunak.

Jöjjönek a Nagy Vasak:


A Camion Magazinnak köszönhető, hogy eljutottunk pár igazán érdekes helyre. Itt éppen a Western Star gyárat látogattuk meg Kelowna-ban, (British Columbia, Canada) mielőtt eladták az egészet az amerikaiaknak és elköltöztették Portlandba, Oregon államba. Egy idegenvezető végigvitt bennünket a gyáron és végignézhettük és fotózhattuk az egészet az alváztól a kész kamionokig.


Eljutottunk Las Vegasba is, ahol minden évben rendeznek egy Truck Show-t Juniusban. Jó volt ott lenni, fotózni a legujabb kocsikat, némelyiket el lehet vinni próbaútra is. Mielőtt bárki irigykedni kezd elmondok egy rövid történetet: a show része a polirozott, dekorált kamionok kiállitása is a parkolóban, ahol ilyenkor ugy 40-42 fok meleg van, szorozzátok ezt be a fekete aszfalttal. A jól felszerelt fotóstáska több mint 20kg és nekem minden kocsiról kell egy jó kép. Emiatt többször vissza kell menni, mert vagy a fény nem jó vagy valami más. Egyszer csak azt vettem észre, hogy az aszfalt valahogy sokkal forróbb lett, nézek minden felé mi lehet az oka? A cipőm talpa pár lépéssel mögöttem volt, egyszerüen leolvadt a forró parkolóban én meg mezitláb fotóztam. Rohantam és vettem egy másik pár cipőt de nem engedték leirni az adómból, azt mondták cipő nélkül is lehet fotózni.


Sok kamionos rendezvényre megyünk, néha ott is kempingezünk, ez nagy segitség mert reggeltől estig (sőt éjszaka is) lehet fotózni. Itt egy 3 napos kamionos bulit fotóztunk, tőlünk ugy 500 km-re rendezték egy versenypályán, a következő képről kiderül miért....


...kamion gyorsulási verseny volt a buli fénypontja, a tombola főnyereménye: egy futam a nyertessel. Egy csaj nyerte meg, előtte viszont alá kell irni egy nyilatkozatot: minden felelősség a nyertest terheli, a kamion végsebessége a negyed mérföld végén több mint 160km/h.
Jó utat mindenkinek, jövő héten folytatjuk!

Még néhány karcos régi kép...

Saját magam is meglepődtem milyen sokan nézték meg a mult heti régi képeket és még többet kértek. Ezért előástam még egy adagot a "Régi szép idők"-ből.
92-ben indult Passauban a RO-RO, a Hungarocamion közös vállalkozása a Bayerischer Lloyd-al. Németül beszélő embereket kerestek és meglepetésemre én is bekerültem a csapatba. Azon már nem lepődtem meg annyira, hogy jött néhány titkos ügynök is, még a halak a Dunában is tudták, hogy ki "súg".


Aztán hirtelen már a RO RO első évfordulóját ünnepeltük. Balról: Seres Józsi, Szabados Jutka, Szabados Feri, Baán Tibi, Kovács Pista, Sztyéhlik Ottó, háttal Szluka Endre.


Villámlátogatás otthonról: Középen Ortlieb Ottó, aki Budapestről irányitotta a RO-RO-t, balról Cserkúti Imi, jobbról Ács Pisti, leaánykori nevén BATYUPITYU.


Először sok hétvégét kint töltöttünk a kikötőben, nagyon sok sütés-főzés, ivászatok, stb. A képen is egy hétvégi ebéd Passauban szemben Csaszi Bandi és Tóth Karcsi, háttal Marton Gyuri és Tóth Sanyi, leánykori nevén Piros Öcsi.


Nagyon jó viszony alakult ki a kikötőben dolgozó német kollégákkal is ami nem utólsó sorban a srácoknak és a főnökünknek Szabados Ferinek köszönhető. Örülök, hogy kollégája lehettem, itt éppen fiával horgászott a Dunában egy hétvégén.


Titokban fogom tartani, hogy mikor megyek haza legközelebb mert ezért néhányan megköveznek...még arra is gondoltam, hogy csinálni kellene egy Nagy Arcok cimü albumot...még mindig Passau...a haveroktól elnézést....Sztyéhlik Ottótól... és
Baán Tibitől is..


Aki ott volt tudja, hogy ezt meg nem lehetett kihagyni...Dallos Alajos, vagy ahogy ott ismertük: DALLALA. El akartam a képet adni Löwenbrau reklámnak de a cég még csak nem is válaszolt....ki érti?

Tudom, hogy sokan viszont a "Nagy Vasak" miatt nézik ezt a blogot, a következő képek nekik készültek:


Fuvarra váró Kenworth valahol Arizonában.


Ez is egy Kenworth, egy olyan cég kocsija amelyik csak méregdrága autókat fuvaroz. Gyüjtők régiségeitől a versenyautókig mindent visznek. Amerikában rengeteg autó-árverés és verseny van ezért tele vannak munkával. A dolog érdekessége, hogy a vállalat tulajdonosának is van egy ilyen kamionja csak kétszer ekkora hálófülkével, a reklám kedvéért azzal jár kempingezni és kamion kiállitásokra. A jövő héten ujabb képek lesznek, a régi harcosoknak igérem nem lesz több Passau.

Néhány megsárgult régi polaroid...

Még mielőtt elküldtök melegebb helyekre igérem, hogy nem lesz ebből a blogból nyugdijas klub, de szeretnék pár képet megmutatni azoknak, akik most kezdik a szakmát és panaszkodnak, hogy nem elég kényelmes a Webastós-légkondis, magas fülkés Volvo.


Edus ( a fiatalabbak kedvéért Rába) Aksaray és Adana között féluton ugy 1982 körül.


Tetszett vagy nem ez volt az egyetlen út Törökországon keresztül... képzeljétek el ezt a sötétben, nincs semmi festés viszont annál több kivilágitatlan jármü.


Arab speditőrökkel és arabnak látszó kollégákkal Damascus-ban szintén a 80-as években. A képen: Apjok Laci, Bán Sanyi, aki szebb napokon az Omegát is fuvarozta..a marmonkannákban a zsebpénzünket szállitottuk.

Most már itt egy pár kép a "Nagy Vasak" szerelmeseinek:


Itt dolgoztam már 3 éve amikor ezt a kocsit kaptam 0 km-el, én vettem át a kereskedőnél és kaptam vele egy jó, ausztrál esőálló dzsekit Western Star felirattal. Főnökömnek (a kocsi tulajdonosának ) is nagyon megtetszett a dolog mikor meglátta rajtam, másnap visszament a kereskedőhöz és ő is kérni akart egy dzsekit. Mondták neki: 150 dollárért bármikor kaphat egyet. Kiverte a balhét, hogy kifizet 138 ezer dollárt a kamionért és nem képesek adni neki egy dzsekit???!!! A kocsival egy jár azt pedig a sofőr kapta. Nagyon pipa volt szegény és egy hét mulva egy Peterbilt-es dzsekiben feszitett.



Victoriában, ahol lakunk van egy szálloda ahova beengedik a kamionosokat is a parkolóba, ott készült a kép.